Kreatív média megoldások: zenélés, zenehallgatás és a kreatív időtöltés előnyeit szeretném kihangsúlyozni ezzel a cikkemmel. Szeretnék ötletet, célokat adni családok, pedagógusok számára.
Nem csak a felnőtteknek, hanem a gyerekek számára is rengeteg előnnyel szolgálnak a kreatív és zenei foglakozások, kreatív média megoldások, mint „ZENEÉLÉS”
Megélni a zenét….
Kislányaim osztálytársaival együtt egy csodálatos dalt kísértek csengettyűvel, amit Kati és Bogi tanítónénik tanították be nekik. Sikerült eltitkolniuk itthon, mert karácsonyi meglepetésnek készült. Potyogtak is a könnyeink, amikor meghallgattuk karácsony napján. Meglovagolva ezt a „hullámot” otthon is folytattuk ennek a csodálatos szerzemények a további feldolgozását Zoli testvéremnek köszönhetően a dallal,
Hercegnőim zongoráztak felváltva és jómagam pedig ukulelén játszottam a hangzatokat. Tudni kell, hogy ütőhangszeres és zongorás vagyok. Gitáron soha sem játszottam. Csak is a lányaim kedvéért tanultam meg pár akkordot, hogy kedvet kapjanak a gitározáshoz, pontosabban a szoprán ukulele tanulásához. A videóban láthattad és hallhattad.
Érdemes megnézni, mert a projekt nagyon érdekes, hiszen különböző hangszerekkel, iker apukákkal, iker lányokkal és egy elsős osztályban tanuló vidám, boldog, ügyes tanulókból áll. Ráadásul úgy, hogy mindenki teljesen máshol és máskor készítette el a Csendes éj kamarazenei részét. Csak nekem kellett utómunkával megszerkeszteni, hogy így együtt szólva is kreatív média megoldások segítségével, zenélés és a kreatív időtöltés előnyeinek kihasználásával alkottunk egy csodás előadást. 🎄

Sokan nem tudják, de gyerekek 18 hónapos korukig a legfogékonyabbak a zenére és a „zene hatásaira”. A második legfogékonyabb szakasz 18 hónapos és 5 éves kor között van. A zenélés az egyetlen olyan tevékenység, ami az agy mindkét féltekéjét egyszerre használja, ezért is döntöttem úgy, hogy kislányaimat elkezdem zongorázni tanítani és hamarosan ukulele és a furulya hangszerekkel is megismertetem őket, mert a zenetanulás pozitívan hat a szellemi fejlődésükre és az intelligenciára.
A kutatásokból olvastam: -azok, akik 7 éves koruk előtt kezdtek el valamilyen zenei tanulmányt, és tinédzserkorukig folytatják is azt, átlagosan 7.5-el több IQ ponttal rendelkeznek, mint zenét nem tanuló társaik. Persze nem IQ bajnokokat szeretnék gyermekeimből, mert célom a zene szeretete és egyúttal fejlesztésük is egyben.
Brassó Iskolának hála, egyre több olyan program van, ahol a gyerekek a zenélés keretein belül vesznek részt fejlesztésben. Ez úton is szeretném megköszönni a Brassó Utcai Általános Iskola Vargáné Gábos Katalin tanító, napközis- és Ködmenné Muhari Boglárka tanító, napközis pedagógusainak és még akik közreműködtek benne.
A zenélés, legfőképpen az éneklés szövegértést, és az olvasás folyékonyságát is fejleszti
Nem hiába énekeltek nagyon-nagyon sokat az Óvodában. Itt megnézheted a Csemete Óvoda – Karácsonyi Gyertyagyújtás-Ünnepi Műsorát 2019-ből. Ráadásul ez is karácsonyi téma, így maradtunk a témánál :). Azok a gyerekeknek, akiknek az olvasási készsége, szövegértése nem igazán fejlődik az iskolai tanterv elvárt sebességével, folyamatos küzdelemmé válhat a tanulás, és gyakran ott is hagyják az iskolát az első adandó alkalommal. Az olvasás fejlesztése ezért az egyik legfontosabb tényező a kis elsősök közti teljesítménykülönbség csökkentésére.
Kreativitás, produktivitás, barátkozás, döntéshozás fejlesztése zenével

Ebből talán a kreativitásban emelkedhetnék ki szakmailag, mivel sem tanító, sem tanár nem vagyok. Pedagógiához értek kicsit és nagyon sokat segítek gyermekeimnek és pedagógusoknak is, akik erre megkérnek, mint pedagógiai asszisztens tevékenykedek és segítek. Ma már egyre inkább úgy érzem, hogy fontos munkát végeznek a pedagógiai- és családsegítő munkatársak is. Egyre inkább nélkülözhetetlenek ebben a szakmában.
Tehát a kreativitás, produktivitás, barátkozás, döntéshozás fejlesztését legkönnyebben a zenével tudjuk segíteni. Magyarországon nagy hagyománya van a zenei nevelésnek, a Kodály-módszeren nőttem fel én is és végeztem zeneiskolai tanulmányokat szolfézs, klasszikus dob és jazzdob területen.
Gyerekkoromban nagyon unalmas és frusztráló volt a zeneiskola számomra a nagy szocializmus idején, de ebből a tanulságot levonva, ma már rengeteg más módszer létezik, amivel felkelthetjük a gyermekek érdeklődését a zenéve kapcsolatban. Azért az én gyermekkoromból is mutatok pár képet, mert leírni bármit lehet 🙂



Zenei nevelés célja, hogy részt vegyen a személyiség formálásban
A zenélés és éneklés hatása olyan „gyermekformáló” erő, amely kihat az egész személyiségre.
Az jó zene fogékonnyá teszi a gyerekeket a szépség befogadására, formálja ízlését, éppen kifejlődő emberi magatartását. Az én véleményem az, hogy zenélés nemcsak zenére tanít.
Had idézzek egy nagyon fontos információt:
„A zene felszabadít, bátorit, gátlásokból, félénkségből kigyógyít. Koncentrál, testi és lelki diszpozíciót
javít, munkára kedvet csinál, alkalmasabbá tesz, figyelemre, fegyelemre szoktat. Fejleszti a közösségi érzést.
Egész embert mozgat, nemcsak egy részét.” (Kodály Zoltán Vilmos)
A Kodály-koncepcióra épülő zenei nevelésben részesültem jómagam is, de anno a zeneiskolában nem éreztem még a fontosságát. Ma már tudom szülőként és az első évben tapasztaltam, hogy gyermekeimen tanulmányi eredményét ,mind az emberekhez való viszonyulását nagyban javította.
Nézd meg a karácsonyi zenélésünket és „éneklésünket” a lenti videóban. Nem készültünk rá. Nem gyakoroltunk, csak leültünk az ajándékbontás után picit zenélni.
Amit még kiemelnék és fontosnak tartanék az, hogy hátrányos helyzetű gyerekek tanulási lemaradásának csökkentésében is nagyon sokat segít
A zenetanulás pozitív hatásai miatt kifejezetten hasznos módja a hátrányos helyzetű gyerekek tanulási lemaradásának csökkentésében is, aminek kezelésében Magyarország szintén súlyosan elmarad. Legalább is jelenleg nem nagyon látok kiemelkedő gyakorlati példákat. Ezen szeretnék változtatni picit. Családsegítőként családoknál is azért dolgozok, hogy a gyerekek értékes és hasznos tagjai legyenek a társadalomnak, miközben tartalmas életet élnek. (élhetnének)
Az ének-zene órán kívüli zenei képzés szakkör, tehetséggondozás, énekkar
Melynek célja a fogyatékkal élő tanulók zenei nevelése. mert a zene tanítása, az aktív részvétel a zenei folyamatokban tanulóinknak könnyebben és nagyobb mértékben nyújt sikerélményt, jobban ad önbizalmat, könnyebben fejleszt, mint más tevékenység.
Különösen fontos a zene a fejlődésben elmaradt gyerekeknél, mint normál, ép társaiknál, mert sokkal inkább ad számukra kapaszkodót, megnyugvást, biztonságot, támaszt.
A fogyatékkal élők még hatványozottabban élik meg, hogy bizonyos területen megmutathassák, ők is képesek a „normál” emberekhez hasonló eredmények elérésére.
A zenében sikereket elért diákok a tanulmányaikban is szépen fejlődnek, eredményesebben fejleszthetőek. A rövidebb, hosszabb dallamok memorizálása az emlékező képességüket, a kitartó gyakorlás a figyelmüket, fegyelmüket fejleszti. A zenének jelentős szerepe van a kommunikációs zavarok kezelésében, elősegíti a beszéd fejlődését.
A furulyásoknál, a zongorán, szintetizátoron játszóknál az ujjak finommozgása, a megfelelő mozgásrendezés az íráskészséget, a manuális tevékenységek végzését nagymértékben segíti. A ritmus a mozgáskoordinálásban, a verstanulásban, az olvasási készségek fejlesztésében tud segíteni a sérült tanulóknak.
Sajnos óriási hiány van zenepedagógusokból, gyógypedagógusokból, fejlesztő pedagógusokból vagy inkluzív nevelés tanárból, gyógypedagógiai asszisztensekből.
Mi volt 40 éve és mi van ma az oktatásban?
Talán a legérdekesebb tapasztalatom és olvasataim a gyerekek motiváltságával kapcsolatos, aminek hiánya sajnos általánosnak, de inkább úgy fogalmaznék, hogy megszokottnak mondható az iskolai keretek között. Sokat nem változott semmi ezen a területen az évek során szerintem. Az viszont érezhető, hogy a mai gyermekekkel való foglakozás , ritmikai készségek játékos fejlesztési lehetőségei módszertani fejlesztésében résztvevő gyerekek a tanulás iránt is motiváltabbá válnak, az-az pár hónap elteltével a tanulásban az öröm növekedését mérik a kutatók. (Forrás: MTA-SZTE Ének-zene Szakmódszertani Kutatócsoport)
Szilveszterkor is „megéltük” a zenét
Nézd meg az alábbi cikkemet és családi videómat és búcsúztassuk el együtt az óévet Itt a cikk és a videó
Következtetés:
Itt a járvány végén (remélem, hogy már kifelé megyünk belőle), az oktatáspolitikai döntéshozók is újra gondoljak a digitális oktatási stratégiát a COVID-19 járvány után, mert a kritikus időszak alatt a társadalom csaknem ötöde „digitális verembe” esett, és választ kell adniuk arra, hogyan lehet verem szélére visszahúzni az érintett gyermekek egy részét. Ez a projekt, ami offline és online is készült. Együtt a kettő egy nagyszerű projektté állt össze, ami másokat is ösztönöz majd hasonló feladatokra, kihívásokra. Nincs fontosabb gyermekeink nevelése, oktatása. Ennek egy pici szelete a zene és a kreativitás. Használjuk ki a lehetőségeket és alkalmazzuk is a gyakorlatban ilyen nagyszerű projektekkel, mint a Brassó Iskola elsősök csengettyűs előadását (fejlesztését), amiből mindenki profitált! Áldás békességet! Csodás karácsonyt! 🎄
Csemete Óvoda – Karácsonyi Gyertyagyújtás-Ünnepi Műsor 2019.
Egy hozzászólás
Pingback: Pedagógusnap: Légy jó mindhalálig, hiszen a tudás, ami fölemel